Az amerikai elnök első száz napja egyetlen agresszió volt egy önkényuralomra vágyó önjelölt király részéről – írja Michael Luttig. Csakhogy „egy despota uralma attól függ, meddig hajlandók azt eltűrni azok, akiket elnyom”.
Az amerikai kormányzat talpnyalókból és lojálisokból áll, a jelek szerint senki erre hivatott nem vállalja, hogy megállítsa Donald Trump ámokfutását – írja a Pulitzer-díjas történész-újságíró.
Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vette fel a Signal-csoportba az Atlantic főszerkesztőjét. Trump korábban még kiállt Waltz mellett, de ez most megváltozni látszik.
A chatcsoportban Pete Hegseth védelmi miniszter a jemeni húszik elleni csapásokban használt fegyverekről is megosztott adatokat, de leírta azt is, mi a célpont és hol található.
Az amerikai védelmi miniszter véletlenül elküldte a jemeni hutik elleni támadás tervét az Atlantic főszerkesztőjének. Donald Trump és a republikánusok nagy része annyit vontak le a történtekből, hogy jobban teszik, ha mostantól inkább személyesen, a négy fal között tárgyalnak.
Azzal védte a botrányban érintett vezetőket, hogy a szövetségi kormány által használt rendszerek kőkorszakiak.
Példátlan nemzetbiztonsági hibát követtek el Donald Trump főemberei, amikor a hutik elleni támadás részleteit nem kormányzati hálózaton, hanem olyan chatcsoportban beszéltek meg, amelybe véletlenül bevontak egy újságírót is. Tudott-e Trump arról, mit művelnek az emberei? Ki engedhette be a csoportba az Atlantic főszerkesztőjét?
Jeffrey Goldberg először azt hitte, hogy valaki szórakozik vele vagy be akarják palizni.
Kash Patel jelölésével az a veszély fenyeget, hogy a politikus saját hatalmi eszközévé teszi az FBI-t – írja David Frum, a The Atlantic folyóirat szemleírója.
Trump és Musk azt állítják: a kisember, és főleg az „elfeledettek”, valamint a kisemmizettek nevében szólnak. Valamint azzal etetik az átlagszavazót, hogy sötét erők összeesküdnek ellenük. Többek közt ezeket fejti ki kommentárjában Tom Nichols, a haditengerészet akadémiájának volt tanára.
Donald Trump esetleges novemberi győzelme után Washington ráállhat a Budapestre vezető útra, írja a lap vendégkommentárjának szerzője.
Az orosz–kínai erőfeszítésekhez most már betársul az amerikai és európai szélsőjobb, valamint egy sor autoriter rezsim a maga hálózatával – írja a történész-politológus a The Atlanticben.
A cikkét a patinás, 1857-ben alapított amerikai lapban, az Atlanticben publikáló Applebaum szerint a lengyel ellenzék sikerének az egyik következménye az lehet, hogy Donald Tusk véget vethet az állandó viszálykodásnak Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
Yascha Mounk pár éve még aggasztónak tartotta a helyzetet az egyre erősebb populista hullám miatt, de most változott a véleménye.
A The Atlantic magazinban júniusban egy húszrészes fotósorozatot indítottak a II. világháborúról. Legutóbb a Pearl Harbor-i csatáról készült összeállítás.
Egy friss cikk a The Atlantic-ban alaposan elemzi a krízist, és a New York Times...
